ózd Város önkormányzatának Képviselő-testülete 2018. május 31-i nyilvános ülésén döntött ózd Város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP) című dokumentumról
ózd Város önkormányzatának megbízásából az Env-in-Cent Kft. kidolgozta a település SECAP dokumentumát számos, az érintett témakörökben járatos szakértő közreműködésével.
ózd Város önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatának keretében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei önkormányzat konzorciumi partnereként vállalta az ózd Város Fenntartható Energia Akciótervének (SEAP) felülvizsgálatát és Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervvé (SECAP) történő átdolgozását.
A Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervek alapkritériumaként a 2008. évre elkészült a CO2 kiindulási kibocsátási leltár, a 2015. évre pedig a nyomonkövetési kibocsátásleltár, melyek segítségével számszerűsíthető a település energiamérlege és CO2 kibocsátási leltára, továbbá meghatározhatók a CO2 emisszió fő forrásai és a kibocsátás-csökkentés lehetőségei. Az energiafelhasználással összefüggő CO2 kibocsátás a 2008-2015 időszakban 70 200,7 tonnáról 56 344,4 tonnára csökkent, amely jelentős, 20%-os mérséklődést jelent a vizsgált időszak egészét tekintve. Lényeges, hogy 2015-ben a település CO2 kibocsátásának közel háromnegyede a lakóépületek energiafelhasználásához kapcsolódott, míg közlekedés a települési kibocsátás több, mint 20%-a, ezzel a második legnagyobb kibocsátó szektor.
A SECAP keretében CO2 kibocsátás-csökkentési stratégia és akcióterv készült. ózdon 2030-ra a 2008-as kibocsátási értékhez képest – a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége általános elvárásaival összhangban – 40%-os kibocsátás-csökkentési cél került meghatározásra. E cél teljesülése esetén 2030-ban a város kibocsátása 42 133tonna CO2 lesz, ami 28 067 tonna CO2 megtakarítást jelent a 2008-as kibocsátási értékhez képest. ózd dekarbonizációs céljai összhangban állnak Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímastratégiájának dekarbonizációs céljaival, így a SECAP hozzájárul a megyei éghajlatpolitikai célok megvalósulásához is.
Az ózdi SECAP mitigációs munkarészében összességében 18 db intézkedésre teszünk javaslatot. A legnagyobb arányú megtakarítás a lakó- és középületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőtermelés korszerűsítésével, valamint a villamosenergia termelésben a megújuló energiahordozók részarányának növelésével (PV kiserőmű létesítésével) érhető el. Kiemelkedő jelentőségű a város dekarbonizációs tervének teljesülése (egyúttal ózd környezetterhelésének mérséklése) szempontjából az ózdi fűtőmű földgáz alapú távhő termelő kapacitásának – megközelítően 50%-ban – biomasszával való kiváltása. Ezzel összességében 6 142 t/év CO2 kibocsátás megtakarítás érhető el, mely a megtakarítási szükséglet számottevő részét, kb. 41%-át adja.
ózd SECAP dokumentuma éghajlati alkalmazkodási stratégiát és akciótervet is tartalmaz. Ennek kiindulópontja, hogy az átlaghőmérséklet növekedése a keleti országrészben, így ózd környékén is meghaladja az országos átlagot, így az itt élő lakosság hőkomfortja az országos átlagnál erősebben fog csökkenni. A csapadékösszeg változása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében növekedést mutat, vagyis ózd esetében a rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok számának emelkedése is várható.
ózd éghajlati alkalmazkodási és felkészülési céljai a következők: (1) sérülékeny társadalmi csoportok felkészülése a hőhullámok okozta egészségügyi hatásokra; (2) települési infrastruktúra elemek alkalmazkodási képességének javítása a villámárvizekkel szemben; (3) felhagyott ipari területekről származó tovagyűrűző környezeti hatások és károk mérséklése, (4) felkészülés és alkalmazkodás az erózió okozta kártételek mérséklésére. E célok elérése érdekében összességében 14 db alkalmazkodási intézkedést határoztunk meg, ezek több, mint fele a klímatudatossággal kapcsolatos szemléletformálást célozza.
A SECAP dokumentum átfogó finanszírozási tervet, szervezési ajánlásokat és monitoring tervet is tartalmaz.