Tiszaújváros Város önkormányzatának Képviselő-testülete 2018. május 31-i nyilvános ülésén ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta a Tiszaújváros Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP) című dokumentumot.
Tiszaújváros Város önkormányzatának megbízásából a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési ügynökség és az Env-in-Cent Kft. 15 fős szakértői bázison kidolgozta a város SECAP dokumentumát. Tiszaújváros Város önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatának keretében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei önkormányzat konzorciumi partnereként vállalta a Tiszaújváros Fenntartható Energia Akciótervének (SEAP) felülvizsgálatát és Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervvé (SECAP) történő átdolgozását.
A Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervek alapkritériumaként a 2008. évre elkészült a CO2 kiindulási kibocsátási leltár, a 2015. évre pedig a nyomonkövetési kibocsátásleltár, melyek segítségével számszerűsíthető a település energiamérlege és CO2 kibocsátási leltára, továbbá meghatározhatók a CO2 emisszió fő forrásai és a kibocsátás-csökkentés lehetőségei. Az energiafelhasználással összefüggő CO2 kibocsátás a 2008-2015 időszakban kb. 43 ezer tonna volt, számottevő változás nem következett be vizsgált időszak alatt. Lényeges, hogy 2015-ben a település CO2 kibocsátásának kb. kétharmada a lakóépületek energiafelhasználásához kapcsolódott, míg közlekedés a kibocsátás kb. 22%-áért felelt.
A SECAP keretében CO2 kibocsátás-csökkentési stratégia és akcióterv készült. Tiszaújvárosban 2030-ra a 2008-as kibocsátási értékhez képest – a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége általános elvárásaival összhangban – 40%-os kibocsátás-csökkentési cél került meghatározásra. E cél teljesülése esetén 2030-ban a város kibocsátása kb. 26 128 tonna CO2 lesz, ami 17 421 tonna CO2 megtakarítást jelent a 2008-as kibocsátási értékhez képest. Tiszaújváros dekarbonizációs céljai összhangban állnak Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímastratégiájának dekarbonizációs céljaival, így a SECAP hozzájárul a megyei éghajlatpolitikai célok megvalósulásához is.
A tiszaújvárosi SECAP mitigációs munkarészében összességében 18 db intézkedésre teszünk javaslatot. A legnagyobb arányú megtakarítás a lakó- és középületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőtermelés korszerűsítésével, valamint a villamosenergia termelésben a megújuló energiahordozók részarányának növelésével (PV kiserőmű létesítésével) érhető el. Kiemelkedő jelentőségű a város dekarbonizációs tervének teljesülése (egyúttal Tiszaújváros környezetterhelésének mérséklése) szempontjából a tiszaújvárosi fűtőmű 6 MW körüli földgáz alapú távhő termelő kapacitásának biomasszával való kiváltása. Ezzel összességében 5 033 t/év CO2 kibocsátás megtakarítás érhető el, mely a megtakarítási szükséglet számottevő részét, kb. 33%-át adja.
Tiszaújvárosi SECAP dokumentuma éghajlati alkalmazkodási stratégiát és akciótervet is tartalmaz. Ennek kiindulópontja, hogy az átlaghőmérséklet növekedése a keleti országrészben, így Tiszaújváros környékén is meghaladja az országos átlagot, így az itt élő lakosság hőkomfortja az országos átlagnál erősebben fog csökkenni. A csapadékösszeg változása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében növekedést mutat, vagyis Tiszaújváros esetében a rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok számának emelkedése is várható.
Tiszaújváros éghajlati alkalmazkodási és felkészülési céljai a következők: (1) felkészülés a hőhullámok által kiváltott egészségügyi kihívásokra és a városi hősziget hatás csökkentése; (2) alkalmazkodás a hirtelen lezúduló csapadékmennyiség és az árvízi események fokozott megjelenéséhez; (3) az ipari területek tovagyűrűző környezeti hatásainak mérséklése. E célok elérése érdekében összességében 13 db alkalmazkodási intézkedést határoztunk meg, ezek több, mint fele a klímatudatossággal kapcsolatos szemléletformálást célozza.
A SECAP dokumentum átfogó finanszírozási tervet, szervezési ajánlásokat és monitoring tervet is tartalmaz.