Hírek

2018. július 26.

A Kormány elfogadta az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervet; melynek SKV dokumentumát az Env-in-Cent Kft. készítette

Megjelent a 1345/2018. (VII. 26.) Korm. határozat az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervről, melynek stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV) az Env-in-Cent Kft. végezte el.

Részletek
2018. június 28.

Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Kazincbarcika város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)

Kazincbarcika város Képviselő-testülete 2018. június 28-án elfogadta a város SECAP dokumentumát, mely 2030-ig határozza meg a városi energia- és klímapolitika teendőit.

Részletek
2018. június 15.

A Kormány elfogadta az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervet; az SKV-t az Env-in-Cent Kft. készítette

Megjelent a 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozat az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervről, melynek stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV) az Env-in-Cent Kft. végezte el.

Részletek
2018. május 31.

Elkészült Ózd Város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP) az Env-in-Cent Kft. kivitelezésében

Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2018. május 31-én megtárgyalta és támogatta a város ÜHG kibocsátás-csökkentési és éghajlati alkalmazkodási alapdokumentumát.

Részletek
2018. május 31.

A BORA 94 NKft. és az Env-in-Cent Kft. szakmai együttműködésében elkészült Tiszaújváros Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)

A tiszaújvárosi SECAP-ot a város képviselő-testülete 2018. május 31-én ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, a dokumentum Tiszaújváros fenntarthatóság felé való átmenetének alapdokumentuma.

Részletek
2018. május 24.

Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Sajószentpéter város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)

Sajószentpéter város Képviselő-testülete 2018. május 24-én elfogadta a város SECAP dokumentumát, mely 2030-ig határozza meg a városi energia- és klímapolitika teendőit.

Részletek
2017. szeptember 28.

Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja 2017-2022 című dokumentum.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. szeptember 28-án a 70/2017. (IX. 28.) határozatával elfogadta a megye környezetvédelmi programját, mely 2022-ig határozza meg a megye környezetpolitikai törekvéseit.

Részletek
2017. augusztus 30.

A Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest 2017-2021 időszakra szóló Környezetvédelemi Programját

Az Env-in-Cent Kft. szakmai előkészítésével, Dr. Pálvölgyi Tamás és Simon Andrea szerzői közreműködésével elkészült Budapest megújított, 2017-2021 időszakra vonatkozó környezeti programja.

Részletek
2017. június 5.

Települési és megyei önkormányzatok figyelmébe: új SECAP kidolgozása, SEAP átdolgozása SECAP-ra

Az Env-in-Cent Kft. vállalja fenntartható energia akciótervek (SEAP) felülvizsgálatát és átdolgozását fenntartható energia-klíma akcióprogrammá (SECAP), illetve új SECAP dokumentumok kidolgozását

Részletek
2017. május 31.

Elkészült a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2. előrehaladási jelentéséhez készült kutatás.

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a természeti erőforrások állapotának bemutatását, azoknak a tendenciáknak, változásoknak az értékelését, melyek 2015-2016 között meghatározták hazánk természeti erőforrásaink alakulását. A tanulmány a Nemzeti Fenntarthatósági Keretstratégia (NFFS) 2. előrehaladási jelentésének megalapozását szolgálja.

Részletek
2017. április 30.

Elkészült az EKFCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Terv 2030 c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.

Részletek
2017. április 20.

Elkészült az ÁCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.

Részletek
2017. március 17.

Elindult BAZ megye Környezetvédelmi Programjának kidolgozása

Az Env-in-Cent Kft. megkezdte Borsod-Abaúj-Zemplén megye Önkormányzata számára a megyei környezetvédelmi program kidolgozását.

Részletek
2016. március 31.

Megvitatta az OKT a Távhőfejlesztési Cselekvési Tervet, beszámoltunk az SKV-ról

Az Országos Környezetvédelmi Tanács március 31-i Energiapolitikai Bizottsági ülése napirendjére tűzte a Távhőfejlesztési Cselekvési Tervet. Az ülésen az Env-in-Cent Kft. ismertette a Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében készült Környezeti Értékelést. A Bizottság tagjainak véleménye szerint Társaságunk értékelése eleget tett az SKV együtt tervezési kritériumainak, illetve a benne foglalt javaslatok konstruktívan segítik a Cselekvési Terv környezeti és fenntarthatósági teljesítményének javítását.

2016. február 15.

Elkészült a Villamosenergia termelési célú megújuló energiahordozók fenntarthatósági értékelése c. tanulmány

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszéke által megrendezett „Fenntarthatóság - utópia vagy realitás?” elnevezésű konferencia Konferenciakötetében megjelent az „Egyes villamosenergia termelési célú megújuló energiahordozók fenntarthatósági értékelése” c. tudományos munkánk.

Részletek
2016. január 31.

Elkészült Újbuda Kerületi Környezeti Programja 2016-2020 c. dokumentum

Az Env-in-Cent Kft. kidolgozta Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata részére a kerület megújított, 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó kerületi környezeti programját.

Részletek
2015. december 28.

Társaságunk befejezte a Zöld Monitoring Program (ZMP) szakmai anyagainak értékelését.

Szakértőink az elmúlt három hónap során 11 db. tanulmányt vizsgáltak, összességében több, mint 600 oldal terjedelemben. Az Env-in-Cent által készített 11 db értékelési dokumentum javaslatokat tett a vizsgált tanulmányok szakpolitikai és szakmai teljesítményének javításához.

2015. december 7.

Elkészült a MAHOP SKV Környezeti Értékelése

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Stratégiai Környezeti Vizsgálatának Környezeti Jelentését.

Részletek
2015. november 6.

Elkészült az NFFS végrehajtásának előrehaladásáról szóló tanulmány.

Az Env-in-Cent Kft. befejezte a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi állapotának alakulásáról szóló elemző-értékelő tanulmányát. A tanulmány a Nemzeti Fenntarthatósági Keretstratégia (NFFS) végrehajtási monitoring jelentésének megalapozását szolgálja.

Részletek
2015. szeptember 10.

Elkészült a NEHCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.

Részletek
2015. január 12.

15 éves az Env-in-Cent Kft.!

Társaságunk jogelődje, az Env-in-Cent Közkereseti Társaság, az ezredforduló évében, január első napjaiban kezdte meg működését. Az elmúlt másfél évtizedben 127 megbízásnak tettünk eleget, közel 100 szakértővel dolgoztunk, tanulmányaink, elemzéseink összes oldalszáma megközelíti a húszezer oldalt. A 15. születésnapunkat egy 2003. évben készült - a fejlesztéspolitikai beavatkozások környezeti teljesítményének értékeléséről szóló, ám ma is aktuális – tanulmányunk frissítésével, aktualizálásával ünnepeljük.

Részletek
2014. október 2.

Elkészült a NÉeS SKV Környezeti Értékelése

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) stratégiai környezeti vizsgálatának Környezeti Jelentését.

Részletek
2014. szeptember 12.

Módosították a 2012. évi hulladékról szóló CLXXXV. törvényt

Az iskolai papírgyűjtés törvényi lehetőséget teremti meg a hulladékról szóló törvény módosítása.

Részletek
2014. augusztus 16.

30 éves légköri szén-dioxid rekord

A légköri szén-dioxid koncentrációja tavaly nőtt a leggyorsabban 1984 óta - jelentette ki a Meteorológiai Világszervezet. (WMO)

Részletek
2014. július 20.

Szőrös felhőkarcolók jönnek?

A hatalmas felhőkarcolók büszkén dacolnak a széllel, de nem lehetne valahogy a felületüket energiatermelésre használni?

Részletek
2014. június 30.

Elkészült az MNCsT célértékeinek felülvizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (MNCsT) célértékeinek felülvizsgálatát.

Részletek
2014. február 14.

Átadták az Épületenergetikai Civil Akadémia (ÉCA) első képzési kurzusának okleveleit

Az Env-in-Cent Kft. koordinálta az akkreditált ÉCA képzési program kidolgozását.

Részletek
2014. január 10.

Elfogadta a Kormány az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet és az arról készült SKV-t

A Kormány 2055/2013. (XII. 31.) határozatával elfogadta a 2014–2020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT).

Részletek
2014. január 4.

Elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK)

Az Országgyűlés az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal fogadta el az OFTK-t.

Részletek
2013. október 7.

Segíti-e a fenntarthatóság felé való átmenetet az éghajlatpolitika?

Az Env-in-Cent Kft. tudományos elemzést készített az éghajlatpolitika fenntarthatósági összefüggéseiről.

Részletek
2013. október 7.

Négy energetikai cselekvési terv SKV folyamata indul.

Az Env-in-Cent Kft. stratégiai környezeti vizsgálatot készít a távhőfejlesztési, az ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási, valamint a energetikai és iparfejlesztési K+F cselekvési tervekre.

Részletek
2013. június 15.

Fenntartható fejlődési kulcsindikátorok

Az Env-in-Cent Kft. készíti a fenntartható fejlődés kulcsindikátorait.

Részletek
2013. május 28.

SKV készül az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra

Az Env-in-Cent Kft. SKV-t készít az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra

Részletek
2013. március 5.

Készül az Országos Hulladékgazdálkodási Terv stratégiai környezeti vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. SKV-t készít az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre

Részletek
2012. január 1.

Extrem Light Infrastructure

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az ELI (Extrem Light Infrastructure) stratégiai környezeti vizsgálatát

Részletek
2011. október 5.

Budapest Főváros Környezeti Programja

Az Env-in-Cent Kft. munkatársai és szakértői (Dr. Pálvölgyi Tamás, Szabó Éva Enikő, Dr. Kukely György, Laky Ildikó) kidolgozták a főváros megújított környezeti programját (FKP).

Részletek
2011. június 20.

Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), mint a „Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re” c. dokumentum (a továbbiakban Energiastratégia) felelős kidolgozója hivatalosan kezdeményezte a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását és a környezeti értékelés elkészítését.

Részletek
2011. április 1.

A természeti erőforrások fenntartása: a természeti erőforrások állapota a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló hajtóerők feltárása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalapozásához

Az Env-in-Cent Kft. munkatársai és szakértői (Dr. Pálvölgyi Tamás, Dr. Csete Mária; Harazin Piroska, Szendrő Gábor) a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának felkérésére tanulmányt készített a hazai természeti erőforrások állapotáról, illetve az azt befolyásoló hajtóerőkről.

Részletek
2010. december 4.

Közreműködtünk az Új Magyarország Vidék-fejlesztési Program félidei értékelésében

A közösségi előírásoknak megfelelően független értékelők bevonásával elkészült az Új Magyarország Vidék-fejlesztési Program félidei értékelése.

Részletek
2010. október 4.

Közreműködés a „Klímabarát városok: kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről” című kiadvány kidolgozásában.

A klímaváltozás a magyar uniós elnökség egyik kiemelt városfejlesztési témaköre, hiszen az éghajlat módosulásának okai, de főként következményei jelentős részben a városi területeken koncentrálódnak.

Részletek
2010. május 4.

Fenntartható vidék- és agrárstratégia irányainak kidolgozása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalapozásához

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kezdeményezésre az Országgyűlés Hivatala „Tanulmányok készítése a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozásához (384/2009)" címmel 2009. decemberben nyílt közbeszerzési eljárást indított, többek között az agrár-és vidékstratégia irányainak kidolgozására és megalapozására a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembevételével.

Részletek

Közreműködés a „Klímabarát városok: kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről” című kiadvány kidolgozásában.

2010. október 4.

A „Klímabarát városok” kézikönyvről

A klímaváltozás a magyar uniós elnökség egyik kiemelt városfejlesztési témaköre, hiszen az éghajlat módosulásának okai, de főként következményei jelentős részben a városi területeken koncentrálódnak. Korunk ezen égető problémájának megoldásához kíván hozzájárulni a „Climate-friendly Cities” című, angol nyelvű kézikönyv. A VÁTI Nkft. szervezésében és szerkesztéseben készült, több mint 200 oldalas tanulmány megkísérli bemutatni az európai városok és térségeik tennivalóit mind a klímaváltozást kiváltó folyamatok mérséklése (mitigáció), mind az azokhoz alkalmazkodás (adaptáció) terén. A hasonló témájú nemzetközi publikációkhoz képest e kézikönyv sajátos szerkezetet követ: a városok klímaváltozáshoz kapcsolódó teendői különböző ágazati beavatkozási területek mentén kerülnek bemutatásra, és eközben rengeteg jó gyakorlatot ismertetnek Európa minden tájáról..Az ágazati szerkezet mellett a kézikönyv hangsúlyozza a városi klímaváltozás kezeléshez szükséges integrált megközelítést. A gyakorlat-orientált kézikönyv feladata tehát a már létező, szinte napról napra bővülő ismeretek összefoglalása. Fő célközönsége pedig a településmenedzsment terülten tevékenykedő, valamint a városi és területi tervezéssel foglalkozó európai szakmai körök, valamint az EU témában érdekelt helyi közösségei.

A kézikönyv elérhető itt.

Sérülékenység, valamint azalkalmazkodás és felkészülés lehetőségei az építésgazdaságban

Az Env-in-Cent Kft. szakértői (Dr. Pálvölgyi Tamás és Horváth Sára Erzsébet) a kézikönyv 7. fejezete (Klímatudatos építészeti megoldások) kidolgozásában működött közre.

Társaságunk korábbi kutatásai alapján vizsgáltuk a klímaváltozásra való alkalmazkodás és felkészülés lehetőségeit az építésgazdaságban. Az előrejelzések szerint a klímaváltozás egyik legjelentősebb várható hatása a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése. Ezen események például: a hőhullámok, a korai és késő fagyok, az özönvízszerű esőzések, zivatarok, s ennek következtében kialakuló árvíz és belvíz és ezzel egyidőben a tartós szárazság, az aszály illetve a jelentős szélviharok.

A kézikönyv keretében elsősorban a tetőszerkezetek a szélsőséges időjárási eseményekhez, viharokhoz kapcsolódó sérülékenységét és alkalmazkodási lehetőségeit tanulmányoztuk.. Tatabánya épületállományát vizsgáltuk, hogy 2021-2050 évekre várható éghajlatváltozás milyen hatással lesz majd az épületek tetőszerkezetének széllel szembeni állékonyságára. A típus épületek meghatározása után, azok sérülékenységét vizsgáltuk: a kitettség, az érzékenység és az alkalmazkodó képesség figyelembevételével Az épület, s így a tető magassága és formája ill. környezetének beépítettsége a két legjelentősebb tényező a szélteher tekintetében, ezeket az egyes épülettípusokra vonatkozó mértékadó szélteher számításakor vettük figyelembe (kitettség). A széllel szembeni érzékenység elsősorban a tető kialakításától, annak méretétől és a héjalástól (kis- vagy nagy elemes tetőfedés), a tető közvetlen környezetében elhelyezkedő építményektől, növényektől függ. Az alkalmazkodóképesség meghatározása során az épületben lakók vagy azt használók ill. tulajdonosok szociális körülményeit, gondolkodásmódját és anyagi lehetőségeit tártuk fel a vizsgált területen, Tatabányán. A kitettség, az alkalmazkodó képesség ill. a érzékenység meghatározása után számítottuk ki az egyes épülettípusok sérülékenységét.

Az épületek területi sérülékenysége Tatabányán

Az eredmények összesítése után, látható, hogy Tatabánya polgárainak közel 25%-a a legsérülékenyebb épülettípusokban él, vagy dolgozik. Azt is meg kell említeni, hogy a heves széllökésekkel járó viharok gyarapodása veszélyezteti a légvezetékeket, áramátalakító berendezéseket, illetve a távvezetékek tartóoszlopait. Télen a zúzmara és az ónos eső ráfagyása jelent növekvő terhelést a légvezetékeken.

Végül javaslatokat fogalmaztunk meg az alkalmazkodásra és a felkészülésre az építésgazdaság területén:

1. Az új autópályák, vasútvonalak, épületek létesítésekor az éghajlatváltozás okozta új követelményeket teljes körűen figyelembe kell venni, komplex éghajlati hatáselemzést kell végezni, és ki kell dolgozni az éghajlatváltozást figyelembevevő fenntartást, üzemeltetést is.

2. Az új épületek tervezésénél ösztönözni kell a napkollektorok, napelemek beszerelését, az alacsony energiafogyasztású (passzív) házak elterjesztését, a zöldtetők és a hőszivattyúk alkalmazását. Az épületen belüli víz- és szennyvíz hálózat tervezésekor előtérbe kell helyezni a használt vizek újrahasznosítását (pl. a fürdőszoba használt vizének alkalmazása WC öblítésre).

3. Teljes körűen felül kell vizsgálni az építési előírásokat, szabványokat az éghajlatváltozással együtt járó hatásoknak megfelelően (árvíz- és földcsuszamlás veszélye, tartószerkezeti állékonyság, épülethatároló szigetelések, anyagfáradás).

4. Klímatudatos és klímabiztos telepítés (épület-tájolás, uralkodó széláramlatok stb.) módszereinek kidolgozása és megismertetése a rendezési terveket, épületterveket készítő szakemberekkel, építészekkel, építőanyag-gyártókkal és forgalmazókkal

5. A szél- és hóterhelések vonatkozásában (különösen a homlokzati és tetőszerkezeti rögzítések esetében) „klímatűrő” szabványok, építőanyagok és építési technikák kialakítása szükséges. Nem lehet múltbeli környezeti értékekre tervezni!

6. Egyes, nagyobb tengelyterhelésű utaknál célszerű beton burkolatot használni a károsodások elkerülésére.

7. Az ingatlanfejlesztéseknél törekedni kell a városi parkok, zöldfelületek bővítésére, melyek megfelelő „mozaikos” kialakítása mérsékelheti a városi hősziget hatást. Az irodaházak, lakóparkok, bevásárló-központok tervezésénél előtérbe kell helyezni a zöldtetők, „zöld balkonok”, illetve a passzív ház technológia alkalmazását.

8. A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszereket a megváltozott csapadékviszonyokra kell méretezni.

9. Az urbanizáció „ördögi köréből” csak a klímabarát és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó területfejlesztéssel törhetünk ki. Ehhez elengedhetetlen a felesleges utazást csökkentő településtervezés, a fenntartható fejlődés települési és térségi modelljének kialakítása, a természeti környezetet kímélő, az erőforrások takarékos felhasználását biztosító megoldások alkalmazása.

10. A településrendezési tervek kidolgozásánál, a településszerkezet kialakításánál figyelembe kell venni a városi hőségzóna lehetőségét, mint reális veszélyt és kialakulását meg kell előzni tudatos várostervezéssel, körültekintő építészeti megoldásokkal.

11. Az erősen felmelegedő, egészségi kockázatot jelentő városi „hőségzónákat” ki kell jelölni. Ezeken a részeken a tömegközlekedés lehetőségeit bővíteni kell, enyhülést nyújtó berendezéseket (például ivókutak, fásítás, hűtött közösségi helységek, általában az árnyékolás, a szellőzés) kell kialakítani.