Hírek

2018. július 26.

A Kormány elfogadta az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervet; melynek SKV dokumentumát az Env-in-Cent Kft. készítette

Megjelent a 1345/2018. (VII. 26.) Korm. határozat az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervről, melynek stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV) az Env-in-Cent Kft. végezte el.

Részletek
2018. június 28.

Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Kazincbarcika város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)

Kazincbarcika város Képviselő-testülete 2018. június 28-án elfogadta a város SECAP dokumentumát, mely 2030-ig határozza meg a városi energia- és klímapolitika teendőit.

Részletek
2018. június 15.

A Kormány elfogadta az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervet; az SKV-t az Env-in-Cent Kft. készítette

Megjelent a 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozat az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervről, melynek stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV) az Env-in-Cent Kft. végezte el.

Részletek
2018. május 31.

Elkészült Ózd Város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP) az Env-in-Cent Kft. kivitelezésében

Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2018. május 31-én megtárgyalta és támogatta a város ÜHG kibocsátás-csökkentési és éghajlati alkalmazkodási alapdokumentumát.

Részletek
2018. május 31.

A BORA 94 NKft. és az Env-in-Cent Kft. szakmai együttműködésében elkészült Tiszaújváros Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)

A tiszaújvárosi SECAP-ot a város képviselő-testülete 2018. május 31-én ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, a dokumentum Tiszaújváros fenntarthatóság felé való átmenetének alapdokumentuma.

Részletek
2018. május 24.

Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Sajószentpéter város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)

Sajószentpéter város Képviselő-testülete 2018. május 24-én elfogadta a város SECAP dokumentumát, mely 2030-ig határozza meg a városi energia- és klímapolitika teendőit.

Részletek
2017. szeptember 28.

Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja 2017-2022 című dokumentum.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. szeptember 28-án a 70/2017. (IX. 28.) határozatával elfogadta a megye környezetvédelmi programját, mely 2022-ig határozza meg a megye környezetpolitikai törekvéseit.

Részletek
2017. augusztus 30.

A Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest 2017-2021 időszakra szóló Környezetvédelemi Programját

Az Env-in-Cent Kft. szakmai előkészítésével, Dr. Pálvölgyi Tamás és Simon Andrea szerzői közreműködésével elkészült Budapest megújított, 2017-2021 időszakra vonatkozó környezeti programja.

Részletek
2017. június 5.

Települési és megyei önkormányzatok figyelmébe: új SECAP kidolgozása, SEAP átdolgozása SECAP-ra

Az Env-in-Cent Kft. vállalja fenntartható energia akciótervek (SEAP) felülvizsgálatát és átdolgozását fenntartható energia-klíma akcióprogrammá (SECAP), illetve új SECAP dokumentumok kidolgozását

Részletek
2017. május 31.

Elkészült a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2. előrehaladási jelentéséhez készült kutatás.

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a természeti erőforrások állapotának bemutatását, azoknak a tendenciáknak, változásoknak az értékelését, melyek 2015-2016 között meghatározták hazánk természeti erőforrásaink alakulását. A tanulmány a Nemzeti Fenntarthatósági Keretstratégia (NFFS) 2. előrehaladási jelentésének megalapozását szolgálja.

Részletek
2017. április 30.

Elkészült az EKFCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Terv 2030 c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.

Részletek
2017. április 20.

Elkészült az ÁCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.

Részletek
2017. március 17.

Elindult BAZ megye Környezetvédelmi Programjának kidolgozása

Az Env-in-Cent Kft. megkezdte Borsod-Abaúj-Zemplén megye Önkormányzata számára a megyei környezetvédelmi program kidolgozását.

Részletek
2016. március 31.

Megvitatta az OKT a Távhőfejlesztési Cselekvési Tervet, beszámoltunk az SKV-ról

Az Országos Környezetvédelmi Tanács március 31-i Energiapolitikai Bizottsági ülése napirendjére tűzte a Távhőfejlesztési Cselekvési Tervet. Az ülésen az Env-in-Cent Kft. ismertette a Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében készült Környezeti Értékelést. A Bizottság tagjainak véleménye szerint Társaságunk értékelése eleget tett az SKV együtt tervezési kritériumainak, illetve a benne foglalt javaslatok konstruktívan segítik a Cselekvési Terv környezeti és fenntarthatósági teljesítményének javítását.

2016. február 15.

Elkészült a Villamosenergia termelési célú megújuló energiahordozók fenntarthatósági értékelése c. tanulmány

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszéke által megrendezett „Fenntarthatóság - utópia vagy realitás?” elnevezésű konferencia Konferenciakötetében megjelent az „Egyes villamosenergia termelési célú megújuló energiahordozók fenntarthatósági értékelése” c. tudományos munkánk.

Részletek
2016. január 31.

Elkészült Újbuda Kerületi Környezeti Programja 2016-2020 c. dokumentum

Az Env-in-Cent Kft. kidolgozta Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata részére a kerület megújított, 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó kerületi környezeti programját.

Részletek
2015. december 28.

Társaságunk befejezte a Zöld Monitoring Program (ZMP) szakmai anyagainak értékelését.

Szakértőink az elmúlt három hónap során 11 db. tanulmányt vizsgáltak, összességében több, mint 600 oldal terjedelemben. Az Env-in-Cent által készített 11 db értékelési dokumentum javaslatokat tett a vizsgált tanulmányok szakpolitikai és szakmai teljesítményének javításához.

2015. december 7.

Elkészült a MAHOP SKV Környezeti Értékelése

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Stratégiai Környezeti Vizsgálatának Környezeti Jelentését.

Részletek
2015. november 6.

Elkészült az NFFS végrehajtásának előrehaladásáról szóló tanulmány.

Az Env-in-Cent Kft. befejezte a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi állapotának alakulásáról szóló elemző-értékelő tanulmányát. A tanulmány a Nemzeti Fenntarthatósági Keretstratégia (NFFS) végrehajtási monitoring jelentésének megalapozását szolgálja.

Részletek
2015. szeptember 10.

Elkészült a NEHCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.

Részletek
2015. január 12.

15 éves az Env-in-Cent Kft.!

Társaságunk jogelődje, az Env-in-Cent Közkereseti Társaság, az ezredforduló évében, január első napjaiban kezdte meg működését. Az elmúlt másfél évtizedben 127 megbízásnak tettünk eleget, közel 100 szakértővel dolgoztunk, tanulmányaink, elemzéseink összes oldalszáma megközelíti a húszezer oldalt. A 15. születésnapunkat egy 2003. évben készült - a fejlesztéspolitikai beavatkozások környezeti teljesítményének értékeléséről szóló, ám ma is aktuális – tanulmányunk frissítésével, aktualizálásával ünnepeljük.

Részletek
2014. október 2.

Elkészült a NÉeS SKV Környezeti Értékelése

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) stratégiai környezeti vizsgálatának Környezeti Jelentését.

Részletek
2014. szeptember 12.

Módosították a 2012. évi hulladékról szóló CLXXXV. törvényt

Az iskolai papírgyűjtés törvényi lehetőséget teremti meg a hulladékról szóló törvény módosítása.

Részletek
2014. augusztus 16.

30 éves légköri szén-dioxid rekord

A légköri szén-dioxid koncentrációja tavaly nőtt a leggyorsabban 1984 óta - jelentette ki a Meteorológiai Világszervezet. (WMO)

Részletek
2014. július 20.

Szőrös felhőkarcolók jönnek?

A hatalmas felhőkarcolók büszkén dacolnak a széllel, de nem lehetne valahogy a felületüket energiatermelésre használni?

Részletek
2014. június 30.

Elkészült az MNCsT célértékeinek felülvizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (MNCsT) célértékeinek felülvizsgálatát.

Részletek
2014. február 14.

Átadták az Épületenergetikai Civil Akadémia (ÉCA) első képzési kurzusának okleveleit

Az Env-in-Cent Kft. koordinálta az akkreditált ÉCA képzési program kidolgozását.

Részletek
2014. január 10.

Elfogadta a Kormány az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet és az arról készült SKV-t

A Kormány 2055/2013. (XII. 31.) határozatával elfogadta a 2014–2020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT).

Részletek
2014. január 4.

Elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK)

Az Országgyűlés az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal fogadta el az OFTK-t.

Részletek
2013. október 7.

Segíti-e a fenntarthatóság felé való átmenetet az éghajlatpolitika?

Az Env-in-Cent Kft. tudományos elemzést készített az éghajlatpolitika fenntarthatósági összefüggéseiről.

Részletek
2013. október 7.

Négy energetikai cselekvési terv SKV folyamata indul.

Az Env-in-Cent Kft. stratégiai környezeti vizsgálatot készít a távhőfejlesztési, az ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási, valamint a energetikai és iparfejlesztési K+F cselekvési tervekre.

Részletek
2013. június 15.

Fenntartható fejlődési kulcsindikátorok

Az Env-in-Cent Kft. készíti a fenntartható fejlődés kulcsindikátorait.

Részletek
2013. május 28.

SKV készül az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra

Az Env-in-Cent Kft. SKV-t készít az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra

Részletek
2013. március 5.

Készül az Országos Hulladékgazdálkodási Terv stratégiai környezeti vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. SKV-t készít az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre

Részletek
2012. január 1.

Extrem Light Infrastructure

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az ELI (Extrem Light Infrastructure) stratégiai környezeti vizsgálatát

Részletek
2011. október 5.

Budapest Főváros Környezeti Programja

Az Env-in-Cent Kft. munkatársai és szakértői (Dr. Pálvölgyi Tamás, Szabó Éva Enikő, Dr. Kukely György, Laky Ildikó) kidolgozták a főváros megújított környezeti programját (FKP).

Részletek
2011. június 20.

Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), mint a „Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re” c. dokumentum (a továbbiakban Energiastratégia) felelős kidolgozója hivatalosan kezdeményezte a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását és a környezeti értékelés elkészítését.

Részletek
2011. április 1.

A természeti erőforrások fenntartása: a természeti erőforrások állapota a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló hajtóerők feltárása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalapozásához

Az Env-in-Cent Kft. munkatársai és szakértői (Dr. Pálvölgyi Tamás, Dr. Csete Mária; Harazin Piroska, Szendrő Gábor) a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának felkérésére tanulmányt készített a hazai természeti erőforrások állapotáról, illetve az azt befolyásoló hajtóerőkről.

Részletek
2010. december 4.

Közreműködtünk az Új Magyarország Vidék-fejlesztési Program félidei értékelésében

A közösségi előírásoknak megfelelően független értékelők bevonásával elkészült az Új Magyarország Vidék-fejlesztési Program félidei értékelése.

Részletek
2010. október 4.

Közreműködés a „Klímabarát városok: kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről” című kiadvány kidolgozásában.

A klímaváltozás a magyar uniós elnökség egyik kiemelt városfejlesztési témaköre, hiszen az éghajlat módosulásának okai, de főként következményei jelentős részben a városi területeken koncentrálódnak.

Részletek
2010. május 4.

Fenntartható vidék- és agrárstratégia irányainak kidolgozása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalapozásához

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kezdeményezésre az Országgyűlés Hivatala „Tanulmányok készítése a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozásához (384/2009)" címmel 2009. decemberben nyílt közbeszerzési eljárást indított, többek között az agrár-és vidékstratégia irányainak kidolgozására és megalapozására a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembevételével.

Részletek

A természeti erőforrások fenntartása: a természeti erőforrások állapota a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló hajtóerők feltárása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalapozásához

2011. április 1.

A tanulmány tartalmi összefoglalója

Az Env-in-Cent Kft. munkatársai és szakértői (Dr. Pálvölgyi Tamás, Dr. Csete Mária; Harazin Piroska, Szendrő Gábor) a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának felkérésére tanulmányt készített a hazai természeti erőforrások állapotáról, illetve az azt befolyásoló hajtóerőkről.

A tanulmány átfogó célja a természeti erőforrások állapotának vizsgálata a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló hajtóerők feltárása, valamint az éghajlatváltozás várható hatásainak becslése és a felkészülés, alkalmazkodás lehetőségeinek általános értékelése. Megközelítésünkben a természeti erőforrásokat a négy tőkeelem (gazdasági, társadalmi, természeti és humán tőke) egyikének tekintjük, amely a társadalom és a gazdaság – hosszabb távon ható – működési feltételeként határozható meg. E szemléleti megközelítésben például a természeti erőforrások kiaknázása ugyan rövidtávon javíthatja a gazdasági teljesítményt (pl. növelheti a GDP-t), ám ezzel – akár a földrajzi térben akár az időben eltolva – a társadalmi jólét és az emberek jólléte egyaránt csökkenhet.

A tanulmány első fejezetében a természeti erőforrásokkal kapcsolatos helyzetértékelést mutatjuk be, melynek célja, hogy a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó főbb hajtóerők, tendenciák azonosításával viszonyítási pontként szolgáljon a Nemzeti Fenntarthatósági Stratégia (NFS) prioritásainak és célrendszerének meghatározásához. A helyzetértékelésnek nem a természeti erőforrások állapotának teljes körű értékelése a célja, hanem – a szakirodalomban megjelent elemzések alapján – elsősorban tágabb összefüggésekre kíván rávilágítani. Bár törekszünk a jelenségek DPSIR indikátorokkal való jellemzésére – azonban nem kívánjuk „mérni a mérhetetlent”. A helyzetértékelésben a rendelkezésre álló indikátorok alapján a mélyebb összefüggésekre, a mutatószámok mögött rejlő jelenségekre, tendenciákra, hosszabb távú nemzetstratégiai vonatkozásokra kívánjuk ráirányítani a figyelmet.

A tanulmány második fejezetében a fenntartható fejlődés kiemelt kérdéseit a természeti erőforrások helyzetét meghatározó egyes ok-okozati hatásláncok felől közelítjük. Vizsgáljuk a társadalmi és ökológiai közérdekűséget, a fenntarthatóság és a versenyképesség összefüggéseit, valamint a fenntarthatóság és az emberi jóllét, valamint a társadalmi jólét viszonyrendszerét. Elemezzük a természeti erőforrások hasznosításával és a fenntarthatósággal kapcsolatos társadalmi-gazdasági hajtóerőket, kísérletet teszünk a fenntartható település és vidékfejlesztés fenntarthatósági kritériumainak meghatározására, valamint ez alapján egy átfogó település és vidékfejlesztési fenntarthatósági értékrend meghatározására. Vizsgáljuk a természeti erőforrások hosszú távú megóvását szolgáló, azt a piaci érdekek elé helyező „szigorú fenntarthatóság” megvalósíthatóságát, illetve a fenntarthatóság felé való átmenet egyes mérföldköveit (pl. társadalmi felzárkóztatás és a gyökeres (de nem felülről jövő) szemléletváltás).

Végül a harmadik fejezetben egy olyan objektív alapú hatásvizsgálati módszertan alkalmazását mutatjuk be, amellyel kvantitatív módon jellemezhető és egymással összehasonlítható egy-egy térség éghajlatváltozással szemben mutatott komplex természeti, társadalmi, gazdasági sérülékenysége. A térségi kitettségen, érzékenységen és alkalmazkodóképességen alapuló éghajlatváltozási sérülékenység-vizsgálat módszerének (CIVAS modell) területi szinten elvégzett hazai adaptációja során több területi komplex indikátort mutatunk be. A vizsgálatok célja, hogy azonosítsa az éghajlatváltozás kapcsán előrevetíthető helyi szintű hatásokat és következményeket, mely révén összehasonlíthatóvá válik a magyarországi kistérségek éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége. Magyarországon különböző természetű, és eltérő okokra visszavezethető területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg, amelyek az éghajlatváltozás során bekövetkező hatásokra tovább mélyülhetnek, ugyanis az egyes régiók, kistérségek és a társadalmi rétegek más-más módon és mértékben sérülékenyek a változásokkal szemben. Különösen kedvezőtlenül érintheti a szociálisan rászorulókat, a halmozottan hátrányos helyzetű térségeket és közösségeket, így valószínűsíthető, hogy ezek a kedvezőtlen adottságú térségek és a különböző társadalmi csoportok (pl. a szegények, idősek) alkalmazkodási és felkészülési lehetőségei is eltérnek egymástól. Összességében a hatások jelentkezésével nőhet a területek gazdasági differenciáltsága, fokozódhatnak a társadalmi különbségek és akár újabb súlyos társadalmi egyenlőtlenségek is kialakulhatnak.

Következtetések, szakpolitikai javaslatok

1. következtetés: illeszkedés egy hosszabbtávú nemzetstratégiai tervhez

A fenntarthatóság felé való átmenet egyik alapfeltétele, hogy illeszkedjen egy (jelenleg nem létező) átfogó, hosszabb távú gazdaság- és társadalompolitikai tervhez, amely a társadalom egyéb problémáira is választ keres, a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal kapcsolatos gondok mellett.

2. következtetés: a fenntarthatóság társadalmi feltételrendszere

A társadalmi feltételek egyik meghatározó tényezője a társadalom fenntarthatóság iránti igényének felkeltése. Ahogy a Jövőkereső (NFFT, 2009) megállapítja: „amíg nem lép fel a fenntartható társadalom igénye, sem politikai akarat, sem kormányzati cselekvés nincs a fenntarthatósággal kapcsolatban”. Nem téveszthetjük szem elől, hogy egy életvitelében, életmód-választási lehetőségeiben, tudásban, anyagi helyzetében szétszakadó társadalomban nem lehet mélyreható változásokat elindítani. Nincsenek gyakorlati tapasztalatok a társadalmi átalakulási folyamat végigvitelére, bár léteznek ígéretes kísérletek helyi, közösségi szinteken. A fenntarthatóság iránti társadalmi igényből „szárba szökkenő” társadalmi átalakulást közvetve segítheti, hogy a fejlett társadalmak (különösen az erősödő technológiai függéssel jellemezhető nagyvárosokban) egyre érzékenyebbek, sérülékenyebbek a környezeti hatásokra (pl. éghajlatváltozás) és az erőforrásoktól (pl. víz, élelmiszer, energia) való függésre. E tapasztalatok – alkalmas szemléletformálással – hozzájárulhatnak a társadalmi paradigmaváltás elindulásához.

A fenntarthatóság társadalmi feltétele egy olyan harmonikus értékkövető és értékőrző társadalom kialakulása, melyben a boldogulás alapja – az anyagi értékek helyett – az egészség, a tudás, az erkölcs (mely többek között hiten, bizalmon és tiszteleten alapul), valamint a családi, közösségi és a nemzeti összetartozás.

3. következtetés: a fenntarthatóság gazdasági feltételrendszere

A fenntarthatóság felé való átmenet alapvető változásokat tételez fel az üzleti életben, továbbá a vállalkozások és a gazdaságpolitika értékrendjében. E változások azon a megközelítésen alapulnak, hogy a gazdaság olyan eszköz, amely a természeti javakat közvetíti a társadalom felé. A megvalósítás gazdaságfilozófiai váltást tételez fel, többek között az alábbi területeken:

  • tartósan és jelentősen csökkennie kell a nemzetgazdaság külső függésének (tőke, hitel, import termékek és energia stb.);
  • a helyi sajátosságokat, természeti, társadalmi, kulturális adottságokat jobban figyelembevevő sokszínű, sok lábon álló lokális gazdaságnak kell kiépülnie;
  • erősödnie kell a tulajdonosi felelősségnek, melynek elsősorban a termelés és a termék által gyakorolt negatív társadalmi és környezeti hatások elkerülésében kell megnyilvánulnia;
  • az áraknak a teljes internalizált (ökológiai, környezeti, társadalmi) költségeket kell tükröznie.

A fenntarthatóság gazdasági feltétele egy olyan új közmegegyezés (Társadalmi Szerződés), melyben a gazdaság és a társadalom szereplői, valamint a közhatalom gyakorlói elfogadják a termékek és szolgáltatások – a természeti erőforrásoknak a környezet eltartóképességén és az externáliák figyelembevételén alapuló – reális árazását, „cserébe” tartós és egyszerű szabályozókörnyezetre, valamit bürokrácia- és korrupció mentes hivatalokra számíthatnak.

4. következtetés: a fenntarthatóság közhatalmi, politikai feltételrendszere

A fenntarthatóság felé való átmenet egyetértő politikai környezetet és egyszerű szabályokkal működtetett, szolgáltató jellegű közhatalmi struktúrát tételez fel. A végrehajtáshoz szükséges főbb közhatalmi, közpolitikai szempontokat az alábbiakban foglalhatjuk össze:

  • helyre kell állítani a politika tekintélyét, érték-közvetítését és a politikus felelősségét;
  • a szabályozásnak elsősorban a kiváltó okokra, a problémák megelőzésére kell irányulnia;
  • kiszámítható, érthető és végrehajtható szabályozásra van szükség, amelynek rendszerében a különböző elvárások erősítik egymást. A szabályozás pozitívan hasson a társadalom értékeire, erkölcsére, szemléletére, viselkedésére;
  • összhangot kell teremteni az elkülönült, különböző ágazati érdekeket és szakmai kultúrákat képviselő szakpolitikák között.
  • nagy átbocsátó képességű, tartósan működőképes, hiteles intézményeket és finanszírozási mechanizmusokat kell kialakítani. Évente több százezer egyedi projekt (pl. épületenergetika, klímabarát közlekedés, ökoturizmus, biotermesztés, stb.) generálására, értékelésére, finanszírozására, ellenőrzésére alkalmas intézményrendszerre van szükség.

A fenntarthatóság egyik politikai (közhatalmi) feltétele a szilárd politikai konszenzuson nyugvó tartós közbizalom. A politika feladata olyan – a szakigazgatás „nyelvére lefordítható”  – normaalkotó részletszabályozásokat kialakítani, amelyeket a végrehajtás iránti széleskörű elkötelezettség övez. A fenntarthatóság másik politikai feltétele a példamutatás, azaz a közhatalom gyakorlóinak hiteles, a közbizalmat építő intézményrendszert kell kialakítaniuk.