Hírek

2018. július 26.

A Kormány elfogadta az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervet; melynek SKV dokumentumát az Env-in-Cent Kft. készítette

Megjelent a 1345/2018. (VII. 26.) Korm. határozat az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervről, melynek stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV) az Env-in-Cent Kft. végezte el.

Részletek
2018. június 28.

Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Kazincbarcika város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)

Kazincbarcika város Képviselő-testülete 2018. június 28-án elfogadta a város SECAP dokumentumát, mely 2030-ig határozza meg a városi energia- és klímapolitika teendőit.

Részletek
2018. június 15.

A Kormány elfogadta az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervet; az SKV-t az Env-in-Cent Kft. készítette

Megjelent a 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozat az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervről, melynek stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV) az Env-in-Cent Kft. végezte el.

Részletek
2018. május 31.

Elkészült Ózd Város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP) az Env-in-Cent Kft. kivitelezésében

Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2018. május 31-én megtárgyalta és támogatta a város ÜHG kibocsátás-csökkentési és éghajlati alkalmazkodási alapdokumentumát.

Részletek
2018. május 31.

A BORA 94 NKft. és az Env-in-Cent Kft. szakmai együttműködésében elkészült Tiszaújváros Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)

A tiszaújvárosi SECAP-ot a város képviselő-testülete 2018. május 31-én ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, a dokumentum Tiszaújváros fenntarthatóság felé való átmenetének alapdokumentuma.

Részletek
2018. május 24.

Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Sajószentpéter város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP)

Sajószentpéter város Képviselő-testülete 2018. május 24-én elfogadta a város SECAP dokumentumát, mely 2030-ig határozza meg a városi energia- és klímapolitika teendőit.

Részletek
2017. szeptember 28.

Az Env-in-Cent Kft. szakmai koordinációjával elkészült Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja 2017-2022 című dokumentum.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. szeptember 28-án a 70/2017. (IX. 28.) határozatával elfogadta a megye környezetvédelmi programját, mely 2022-ig határozza meg a megye környezetpolitikai törekvéseit.

Részletek
2017. augusztus 30.

A Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest 2017-2021 időszakra szóló Környezetvédelemi Programját

Az Env-in-Cent Kft. szakmai előkészítésével, Dr. Pálvölgyi Tamás és Simon Andrea szerzői közreműködésével elkészült Budapest megújított, 2017-2021 időszakra vonatkozó környezeti programja.

Részletek
2017. június 5.

Települési és megyei önkormányzatok figyelmébe: új SECAP kidolgozása, SEAP átdolgozása SECAP-ra

Az Env-in-Cent Kft. vállalja fenntartható energia akciótervek (SEAP) felülvizsgálatát és átdolgozását fenntartható energia-klíma akcióprogrammá (SECAP), illetve új SECAP dokumentumok kidolgozását

Részletek
2017. május 31.

Elkészült a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2. előrehaladási jelentéséhez készült kutatás.

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a természeti erőforrások állapotának bemutatását, azoknak a tendenciáknak, változásoknak az értékelését, melyek 2015-2016 között meghatározták hazánk természeti erőforrásaink alakulását. A tanulmány a Nemzeti Fenntarthatósági Keretstratégia (NFFS) 2. előrehaladási jelentésének megalapozását szolgálja.

Részletek
2017. április 30.

Elkészült az EKFCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Terv 2030 c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.

Részletek
2017. április 20.

Elkészült az ÁCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.

Részletek
2017. március 17.

Elindult BAZ megye Környezetvédelmi Programjának kidolgozása

Az Env-in-Cent Kft. megkezdte Borsod-Abaúj-Zemplén megye Önkormányzata számára a megyei környezetvédelmi program kidolgozását.

Részletek
2016. március 31.

Megvitatta az OKT a Távhőfejlesztési Cselekvési Tervet, beszámoltunk az SKV-ról

Az Országos Környezetvédelmi Tanács március 31-i Energiapolitikai Bizottsági ülése napirendjére tűzte a Távhőfejlesztési Cselekvési Tervet. Az ülésen az Env-in-Cent Kft. ismertette a Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében készült Környezeti Értékelést. A Bizottság tagjainak véleménye szerint Társaságunk értékelése eleget tett az SKV együtt tervezési kritériumainak, illetve a benne foglalt javaslatok konstruktívan segítik a Cselekvési Terv környezeti és fenntarthatósági teljesítményének javítását.

2016. február 15.

Elkészült a Villamosenergia termelési célú megújuló energiahordozók fenntarthatósági értékelése c. tanulmány

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszéke által megrendezett „Fenntarthatóság - utópia vagy realitás?” elnevezésű konferencia Konferenciakötetében megjelent az „Egyes villamosenergia termelési célú megújuló energiahordozók fenntarthatósági értékelése” c. tudományos munkánk.

Részletek
2016. január 31.

Elkészült Újbuda Kerületi Környezeti Programja 2016-2020 c. dokumentum

Az Env-in-Cent Kft. kidolgozta Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata részére a kerület megújított, 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó kerületi környezeti programját.

Részletek
2015. december 28.

Társaságunk befejezte a Zöld Monitoring Program (ZMP) szakmai anyagainak értékelését.

Szakértőink az elmúlt három hónap során 11 db. tanulmányt vizsgáltak, összességében több, mint 600 oldal terjedelemben. Az Env-in-Cent által készített 11 db értékelési dokumentum javaslatokat tett a vizsgált tanulmányok szakpolitikai és szakmai teljesítményének javításához.

2015. december 7.

Elkészült a MAHOP SKV Környezeti Értékelése

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Stratégiai Környezeti Vizsgálatának Környezeti Jelentését.

Részletek
2015. november 6.

Elkészült az NFFS végrehajtásának előrehaladásáról szóló tanulmány.

Az Env-in-Cent Kft. befejezte a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi állapotának alakulásáról szóló elemző-értékelő tanulmányát. A tanulmány a Nemzeti Fenntarthatósági Keretstratégia (NFFS) végrehajtási monitoring jelentésének megalapozását szolgálja.

Részletek
2015. szeptember 10.

Elkészült a NEHCsT Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig c. dokumentum Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.

Részletek
2015. január 12.

15 éves az Env-in-Cent Kft.!

Társaságunk jogelődje, az Env-in-Cent Közkereseti Társaság, az ezredforduló évében, január első napjaiban kezdte meg működését. Az elmúlt másfél évtizedben 127 megbízásnak tettünk eleget, közel 100 szakértővel dolgoztunk, tanulmányaink, elemzéseink összes oldalszáma megközelíti a húszezer oldalt. A 15. születésnapunkat egy 2003. évben készült - a fejlesztéspolitikai beavatkozások környezeti teljesítményének értékeléséről szóló, ám ma is aktuális – tanulmányunk frissítésével, aktualizálásával ünnepeljük.

Részletek
2014. október 2.

Elkészült a NÉeS SKV Környezeti Értékelése

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) stratégiai környezeti vizsgálatának Környezeti Jelentését.

Részletek
2014. szeptember 12.

Módosították a 2012. évi hulladékról szóló CLXXXV. törvényt

Az iskolai papírgyűjtés törvényi lehetőséget teremti meg a hulladékról szóló törvény módosítása.

Részletek
2014. augusztus 16.

30 éves légköri szén-dioxid rekord

A légköri szén-dioxid koncentrációja tavaly nőtt a leggyorsabban 1984 óta - jelentette ki a Meteorológiai Világszervezet. (WMO)

Részletek
2014. július 20.

Szőrös felhőkarcolók jönnek?

A hatalmas felhőkarcolók büszkén dacolnak a széllel, de nem lehetne valahogy a felületüket energiatermelésre használni?

Részletek
2014. június 30.

Elkészült az MNCsT célértékeinek felülvizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (MNCsT) célértékeinek felülvizsgálatát.

Részletek
2014. február 14.

Átadták az Épületenergetikai Civil Akadémia (ÉCA) első képzési kurzusának okleveleit

Az Env-in-Cent Kft. koordinálta az akkreditált ÉCA képzési program kidolgozását.

Részletek
2014. január 10.

Elfogadta a Kormány az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet és az arról készült SKV-t

A Kormány 2055/2013. (XII. 31.) határozatával elfogadta a 2014–2020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT).

Részletek
2014. január 4.

Elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK)

Az Országgyűlés az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal fogadta el az OFTK-t.

Részletek
2013. október 7.

Segíti-e a fenntarthatóság felé való átmenetet az éghajlatpolitika?

Az Env-in-Cent Kft. tudományos elemzést készített az éghajlatpolitika fenntarthatósági összefüggéseiről.

Részletek
2013. október 7.

Négy energetikai cselekvési terv SKV folyamata indul.

Az Env-in-Cent Kft. stratégiai környezeti vizsgálatot készít a távhőfejlesztési, az ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási, valamint a energetikai és iparfejlesztési K+F cselekvési tervekre.

Részletek
2013. június 15.

Fenntartható fejlődési kulcsindikátorok

Az Env-in-Cent Kft. készíti a fenntartható fejlődés kulcsindikátorait.

Részletek
2013. május 28.

SKV készül az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra

Az Env-in-Cent Kft. SKV-t készít az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióra

Részletek
2013. március 5.

Készül az Országos Hulladékgazdálkodási Terv stratégiai környezeti vizsgálata

Az Env-in-Cent Kft. SKV-t készít az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre

Részletek
2012. január 1.

Extrem Light Infrastructure

Az Env-in-Cent Kft. elkészítette az ELI (Extrem Light Infrastructure) stratégiai környezeti vizsgálatát

Részletek
2011. október 5.

Budapest Főváros Környezeti Programja

Az Env-in-Cent Kft. munkatársai és szakértői (Dr. Pálvölgyi Tamás, Szabó Éva Enikő, Dr. Kukely György, Laky Ildikó) kidolgozták a főváros megújított környezeti programját (FKP).

Részletek
2011. június 20.

Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), mint a „Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re” c. dokumentum (a továbbiakban Energiastratégia) felelős kidolgozója hivatalosan kezdeményezte a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását és a környezeti értékelés elkészítését.

Részletek
2011. április 1.

A természeti erőforrások fenntartása: a természeti erőforrások állapota a Kárpát-medencében, azok fenntartható hasznosítását befolyásoló hajtóerők feltárása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalapozásához

Az Env-in-Cent Kft. munkatársai és szakértői (Dr. Pálvölgyi Tamás, Dr. Csete Mária; Harazin Piroska, Szendrő Gábor) a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának felkérésére tanulmányt készített a hazai természeti erőforrások állapotáról, illetve az azt befolyásoló hajtóerőkről.

Részletek
2010. december 4.

Közreműködtünk az Új Magyarország Vidék-fejlesztési Program félidei értékelésében

A közösségi előírásoknak megfelelően független értékelők bevonásával elkészült az Új Magyarország Vidék-fejlesztési Program félidei értékelése.

Részletek
2010. október 4.

Közreműködés a „Klímabarát városok: kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről” című kiadvány kidolgozásában.

A klímaváltozás a magyar uniós elnökség egyik kiemelt városfejlesztési témaköre, hiszen az éghajlat módosulásának okai, de főként következményei jelentős részben a városi területeken koncentrálódnak.

Részletek
2010. május 4.

Fenntartható vidék- és agrárstratégia irányainak kidolgozása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalapozásához

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kezdeményezésre az Országgyűlés Hivatala „Tanulmányok készítése a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozásához (384/2009)" címmel 2009. decemberben nyílt közbeszerzési eljárást indított, többek között az agrár-és vidékstratégia irányainak kidolgozására és megalapozására a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembevételével.

Részletek

Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata

2011. június 20.

A stratégiai környezeti vizsgálat előzményei, tárgya és célja

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), mint a „Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re” c. dokumentum (a továbbiakban Energiastratégia) felelős kidolgozója hivatalosan kezdeményezte a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását és a környezeti értékelés elkészítését. Megközelítésünkben az SKV tárgya az Energiastratégia cél- és eszközrendszerének, alapelveinek és jövőképének értékelése. Az SKV eljárás az Energiastratégia kidolgozásának keretében került lefolytatásra. Energiastratégiához készült SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz az energiagazdálkodás környezeti teljesítményének javítására és a fenntartható fejlődés energiapolitikai érvényesítésére. Az NFM az SKV kidolgozását és a folyamat lefolytatását független, az SKV témakörében és az energiapolitikákban járatos szakértőkre bízta (SKV munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Kft. koordinálta.

Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába és véleményezésébe

A rövid időre szabott SKV folyamatban felértékelődött az NFM szerepe a környezeti értékelés eredményes kidolgozásához szükséges információk biztosítása terén. Az Energiastratégia végső kidolgozása során teljesült az SKV „együtt-tervezési” követelménye; az NFM mind vezetői, mind szakértői szinten nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét. Az Energiastratégia és a Környezeti Értékelés párhuzamos kidolgozásának időszakában (azaz már az SKV partnerségi egyeztetéseket megelőzően) is sor került az érintettek tájékoztatására. Az Energiastratégiát és az SKV környezeti értékelést megvitatta az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT), illetve tájékoztatást kapott a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács is. A partnerségi egyeztetés időszakában az Energiastratégia, az SKV környezeti értékelési dokumentum, valamint a gazdasági hatáselemzés folyamatosan elérhető volt az NFM honlapján, a tárca email postafiókot nyitott a beérkező vélemények fogadására. Az NFM – az SKV kidolgozóival együttműködve – három partnerségi konferenciát szervezett, melyek széleskörű érdeklődés mellett, érdemi vita lebonyolításával kerültek megrendezésre. E fórumokon elhangzottakat, illetve az OKT állásfoglalását figyelembevettük a Környezeti Értékelés véglegesítése során.

Az energiastratégia fenntarthatósági értékelése

A fenntarthatósági értékelés során három célterületen (energiatermelés és ellátás, hő és villamosenergia fogyasztás, valamint közlekedési energiafelhasználás) külön-külön részletesen vizsgáltuk a Stratégiában kitűzött célok fenntarthatósági vonatkozásait. Az értékelés alapján a fenntartható energiagazdálkodás négy kulcsterületét azonosítottuk

1. Fogyasztói igények – energiatakarékosság

 Magyarországon jelentős tartalékokkal rendelkezünk a lakossági, közületi energiatakarékosság, az erőművi energiatermelés és -szállítás veszteségeinek csökkentése, továbbá a termelő és szolgáltató gazdasági tevékenységek energiahatékonyság javításának terén. Ennek figyelembevételével az Energiastratégia akkor segíti a fenntartható fejlődést, ha első számú prioritásként kezeli az energiatakarékosság és az energiahatékonyság-javítás ügyét, továbbá, ha lehetővé teszi, hogy az energiatudatos fogyasztási szokások kialakítása, a takarékos, értékvédő energiafogyasztói szemlélet elterjesztése az állam működésének minden szintjét áthassa.

2. Energiatermelés és ellátás

 A fenntartható energiagazdálkodás keretei között az „erőmű-mix” kialakítása sorána környezeti externáliáknak legalább olyan súllyal kell latba esniük, mint a közvetlen gazdasági szempontoknak. Ennek szellemében a fenntarthatóság felé való átmenet során az atomenergiára, mint a villamosenergia-igények kielégítésének egy lehetséges válaszára kell tekinteniAz Energiastratégia nem tartalmaz elegendő mélységű és részletességű információt ahhoz, hogy a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításának, a paksi blokkok pótlásának vagy esetleges bővítésének szükségességét, annak környezeti, fenntarthatósági, társadalmi és gazdasági hatásait érdemben meg lehessen ítélni. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy készüljön koncepció a magyarországi atomenergia-hasznosítás jövőjéről (műszaki és finanszírozási változatok; ideértve a nukleáris kapacitásaink élettartam hosszabbítását, pótlását, bővítését és a 2050-ig megvalósuló „kivezetését” is). Ezt olyan komplex társadalmi, gazdasági, környezeti és fenntarthatósági hatástanulmánynak kell kísérnie, amely több között kitér pénzügyi, gazdaságossági, munkahelyteremtési, vállalkozás-ösztönzési, társadalmi hatásokra, a környezeti externáliákat életciklus szemléletben feltáró hatásokra, a természeti katasztrófákat, terror veszélyt és a nukleáris biztonságot érintő hatásokra is.). ) E koncepciót és annak hatásvizsgálatát nyílt tervezés keretében kell kidolgozni és megvitatni.

3. Biomassza-hasznosítás, agroüzemanyagok

 A biomassza energetikai hasznosításának fő érve Magyarország primer energiaimport függősége, az ellátás biztonságának növelése és az árstabilitás lehet. Ugyanakkor alapvető bizonytalanságot jelent a mező- és erdőgazdálkodási eredetű energiahordozók életciklus-szemléletű energiamérlegének, ökológiai-, karbon- és víz-lábnyomának a kérdése. Esetenként a biomassza energetikai ültetvényeken történő megtermelése igen magas inputokkal járhat: energia, növényvédőszer, műtrágya, gépek, amelyek kérdésessé teszik a termelés fenntarthatóságát. Az energetikai ültetvények intenzíven művelt monokultúrát alkotnak, ami számos természetvédelmi és ökológiai kérdést is vet fel azáltal, hogy nagy területeken szünteti meg a biodiverzitást. Az iparszerű energetikai célú növénytermesztés a talaj fokozott tápanyagellátását igényli, fokozott műtrágya-használat, talajművelés jellemző. E beavatkozások a talajvízszint és talajminőség romlását, a mikroba-közösségek elsorvadását vonja maga után, amely az ökológiai rendszerek megújulást veszélyezteti. A megújuló energiahordozók hasznosításának -az energetikai célú növénytermesztésnél fenntarthatósági szempontokból egyértelműen kedvezőbb – természeti erőforrásai is vannak, (pl. szántóföldi, erdészeti maradék, állati trágya, szennyvíz), mely irányban az Energiastratégia az általánosság szintjén elkötelezi magát. Feltétlenül szükséges, hogy minden engedélyezésre váró biomassza erőműnél és nagyobb bioetanol üzemnél készüljönfenntarthatósági szemléletű térségi vizsgálati elemzés, mely a „zöld” energiaforrások ökológiai lábnyomának vizsgálatakor az élővilág sokszínűségére gyakorolt hatásokat is figyelembe veszi. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének megállapítása szerint az agroüzemanyag előállítás és az élelmiszertermelés közötti ellentmondás vonatkozásában Magyarországnak egyértelmű célja a biztonságos élelmiszerellátás. Ennek szellemében az Energiastratégia a második generációs agroüzemanyagok alkalmazását irányozza elő (bár ennek definícióját és az ide vezető konkrét lépéseket, eszközöket nem tartalmazza). A második generációs agroüzemanyagok nagy valószínűséggel kedvezőbb energiamérleggel, környezeti és fenntarthatósági teljesítménnyel jellemezhetők, de ezek a Stratégia jelen változatának általános szintjén nem ítélhetők meg.

4. Éghajlatvédelem – átmenet egy alacsonyabb széntartalmú gazdaság felé

 Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ezzel pedig az ország „klímabarátabb” fejlődési pályára állítása csak a fenntartható energiagazdálkodás körülményei között képzelhető el. Lényeges, hogy az alacsony széntartalmú gazdaságra való átállás munkahelyeket teremt – elsősorban a megújuló energiahordozók decentralizált hasznosítása és az energiahatékonyságot javító épületkorszerűsítések révénEgy – Németország kormánya által készíttetett – tanulmány szerint, ha az EU 20 százalékról 30 százalékra változtatja az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célját, akkor ez a lépés Magyarországon 2020-ra a GDP-t 0,3%-kal emeli, míg a megerősödő magyar zöld gazdaság e lépés következtében legalább 50ezer új munkahelyet teremt. A tanulmány megállapítja, hogy a legnagyobb lehetőségek az épületenergetikában rejlenek. Az alacsony kibocsátást eredményező megoldások alkalmazása - például a lakóépületek szigetelése és a fűtési rendszerek felújítása, megújuló energiahordozók alkalmazása - növelheti a foglalkoztatottságot, ösztönözheti az innovációt, és nagyobb gazdasági növekedéshez vezet.

Az energiastratégia környezeti teljesítménye

A Környezeti Értékelésben vizsgáltuk az Energiastratégia energetikai helyzetértékelésének környezeti vonatkozásait. A helyzetértékelésben az adatok forrása nem minden esetben egyértelmű, s gyakran csak a változás mértéke jelenik meg, abszolút számok nem. A helyzetelemzés nem érinti a környezeti állapotot, a környezetterhelő folyamatokat és hajtóerőket, illetve ezeknek az energiapolitikának arra gyakorolt hatásait, melyet – legalább egy általános környezeti helyzetképpel – mindenképpen pótolni javasolt. A környezeti teljesítményértékelés során hat intézkedéscsoportban külön-külön részletesen vizsgáltuk az Energiastratégia konkrétabb beavatkozásait.

Az Energiastratégia társadalmi egyeztetése során felmerült egy ún. Zöld Forgatókönyv kidolgozásának igénye. A Zöld forgatókönyv kidolgozásának célja, hogy az Energiastratégia keretében készült energiagazdálkodási kínálati forgatókönyvek („erőmű-mix”, földgázgáz import, megújulók hasznosítása stb.) közötti szakpolitikai döntést egy alternatív energiaigény-prognózis figyelembevételével lehessen meghozni. A Zöld Forgatókönyv számszerű peremfeltételeket rögzít a villamos- és hőenergia környezetkímélő előállítására (pl. megújuló alapú villamosenergia-termelési kapacitások aránya), továbbá (részletes ágazati bontásban) összességében folyamatosan csökkenő primer-energiaigény pályát tételez fel. A Zöld Forgatókönyv peremfeltételeinek kidolgozásárapéldaértékű együttműködés alakult ki egyes civil szervezetek, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) illetékes főosztálya és az SKV Értékelő Panel szakértői között.

Az Energiastratégia végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások

A Környezeti Értékelésben részletesen vizsgáltuk a környezeti elemeket és rendszereket érintő hatásokat, lehetőség szerint külön-külön kitérve a fosszilis energiahordozók alkalmazásának, az atomenergia alkalmazásának, a biomassza hasznosításának, a feltétel nélkül megújuló energiahordozók hasznosításának, valamint a energiahatékonyság és az energiatakarékosság javításának környezeti hatásaira.

Az Energiastratégia – intézkedései révén – több területen is kedvező hatással lesz a környezetre és ezek közül – optimális esetben – lesznek egymás hatását erősítő, pozitív szinergikus hatások, ugyanakkor prognosztizálhatók negatívak is. Az Energiastratégia jelenlegi formájában a levegő minőségére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának volumenére összességében pozitív hatást gyakorol (különösen a dekarbonizáció vonatkozásában), de a biomassza energetikai célú hasznosítása terén a helyi és regionális légszennyező anyag kibocsátás és a karbon mérleg kapcsán találhatók negatív hatásokat kiváltó intézkedések is.

felszíni és felszín alatti vizekre, valamint a talajok, a termőföld és a földtani közeg állapotára összességében bizonytalan hatású (pozitív és negatív hatásokkal egyaránt járó) az Energiastratégia. Közvetett pozitív hatásokkal számolhatunk az erőművi hatékonyság-javítás, a biogáz hasznosítás, egyes feltétel nélkül megújuló energiahordozók hasznosítása, illetve a közlekedés elektrifikációja révén. Ugyanakkor negatív hatással lehet a vizekre és a termőföld állapotára a mezőgazdasági eredetű energiahordozók alapanyagának termesztése kapcsán az agrokemikáliák indokolatlan mennyiségű kijuttatása. Meg kell említeni, hogy az erőművek (illetve azok bővítésének) vízigénye szintén kedvezőtlen hatást gyakorol a felszíni vizek mennyiségi és minőségi állapotára. Szintén azonosíthatók a vizeket és a talajokat és a földtani közeget veszélyeztető környezeti kockázatok a geotermikus energia hasznosítása terén, illetve a radioaktív hulladékok tárolása vonatkozásában.

Az élővilágra (ezen belül kiemelten az erdőkre) és táji értékek megóvására az Energiastratégia összességében negatív hatást gyakorol, melyek azonban az SKV Környezeti Értékelésben foglalt javaslatokkal ellensúlyozhatók. Az erdei biomassza (különösen a tűzifa) alacsony hatásfokú erőművi használata, az agroüzemanyagok nagytáblás termesztése és az energetikai ültetvények jelentős ökológiai és fenntarthatósági aggályokat vetnek fel. A szélerőművek telepítése a madárvilág veszélyeztetésével jár és a táji értékek jelentős degradációját vonhatja maga után, a naperőművek nagy területigénye a szintén jelentős hatásokat gyakorolhat az érintett terület élővilágára. Az energetikai infrastruktúra fejlesztése (pl. csővezetékek, erőművek építése) szintén felveti az érintett területek élővilágának zavarását, a táji értékek esetleges csökkenését.

Az Energiastratégia összességében gyenge pozitív hatást gyakorol az emberi egészségre és a települési környezetminőségre. Az energiatakarékossági és –hatékonyság-javítási beavatkozások és a közlekedés elektrifikációja többek között a por és a toxikus anyagok kibocsátásának mérséklését is eredményezik; az épületek szigetelése, fűtés-korszerűsítése – megfelelő légcsere biztosításával – a beltéri komfortot és levegőminőséget is javítják. A biomassza energetikai hasznosítása kapcsán meg kell említeni, hogy egyes térségekben (pl. Sajó-völgye) a korszerűtlen háztartási kazánokban eltüzelt fa, más mezőgazdasági melléktermék, illetve egyéb, többinyire kommunális hulladékból nyert illegális tüzelőanyag a helyi levegőminőség jelentős romlását vonhatja maga után. Ugyanakkor az energiaszegénység felszámolása – körültekintő tervezés és megvalósítás mellett – e kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozhatja.

Az Energiastratégia a környezetbiztonság alakulása terén ellentmondásos képet mutat. A primer energiahordozók iránti igényt mérséklését maga után vonó energiatakarékossági és –hatékonyság-javítási beavatkozások közvetve, de egyértelműen javítják a környezetbiztonságot. A megújuló energiahordozók alkalmazása terén kisebb mértékű, leküzdhető környezetbiztonsági kockázatot jelentenek a nagyobb létesítmények (pl. bioetanol üzem) potenciális havária eseményei, illetve egyes szállítási szennyezési vészhelyzetek (pl. hidrogén). A geotermikus energia hasznosításánál környezetbiztonsági kérdést vet fel a használt termálvíz esetleges kijutása az élő vizekbe, melynek megelőzésére e létesítmények környezetvédelmi engedélyeztetése során kell kitérni. Jelentős potenciális környezetbiztonsági kockázatot támasztanak az atomerőmű építésével és működtetésével, továbbá a radioaktív hulladék, illetve a kiégett fűtőelemek szállításával és tárolásával kapcsolatos tevékenységek. A nukleáris biztonsági követelmények várható szigorodása e környezetbiztonsági kockázat mérséklődését maga után vonhatja.

A Stratégai egyes elemeinek végrehajtása számottevő országhatárokon átterjedő hatással jár, melynek mértéke azonban – az Energiastratégia általánosításának szintjén – megbízhatóan nem értékelhető. A nagyobb erőmű- és földgáz infrastruktúra-fejlesztési beruházások – a beruházási helyszínek, nyomvonal változatok, továbbá a konkrét műszaki tartalmak ismeretében – az országhatárokon átterjedő hatásokat az Espoo-i Egyezmény alapján a beruházások környezetvédelmi engedélyeztetési eljárásának részeként kell vizsgálni.

SKV javaslatok, elérhetőség

Az Energiastratégia „feltételesen” pozitív hatás gyakorol akörnyezettudatosságra. A háztartási, közintézményi energiaigények, valamint mobilitási igények mérséklése kedvező hatást gyakorol a környezettudatosságra, hasonlóan a megújuló energiahordozók elterjesztése is elősegíti a környezet- és energiatudatos szemlélet kialakulását. E kedvező hatások azonban csak akkor jelentkeznek, ha átfogó, több ágazatra kiterjedő „összkormányzati” kampány indul a takarékos, értékvédő, pazarlást „elitélő” értékrend és életvitel népszerűsítésére. Szintén lényeges az állami és önkormányzati példaállítás szerepe az épületek energiatakarékossága és megújuló energia hasznosítása terén.

Az Energiastratégiához összességében mintegy 40 javaslat készült, melyek részben beépültek a Stratégia végső változatába, illetve a végrehajtás során kerülhetnek figyelembevételre. Az SKV elérhető a Kormány honlapján itt.