A képviselő-testület 2018. június 28-i nyilvános ülésén ellenszavazat és tartózkodás nélkül úgy határozott, hogy elfogadja a Kazincbarcika város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (SECAP) című dokumentumot.
Kazincbarcika Város önkormányzatának megbízásából az Env-in-Cent Kft. számos, az érintett témakörökben járatos szakértők közreműködésével kidolgozta a város SECAP dokumentumát.
Kazincbarcika Város önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.2.1-15-BO1-2016-00005 számú pályázata keretében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei önkormányzat konzorciumi partnereként vállalta Kazincbarcika Fenntartható Energia Akciótervének (SEAP) felülvizsgálatát és Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervvé (SECAP) történő átdolgozását.
A Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervek alapkritériumaként a 2008. évre elkészült a CO2 kiindulási kibocsátási leltár, a 2015. évre pedig a nyomonkövetési kibocsátásleltár, melyek segítségével számszerűsíthető a település energiamérlege és CO2 kibocsátási leltára, továbbá meghatározhatók a CO2 emisszió fő forrásai és a kibocsátás-csökkentés lehetőségei. Az energiafelhasználással összefüggő CO2 kibocsátás a 2010-es évben kb. 60 ezer tonna volt, ami 2015-re 52,5 ezer tonnára csökkent, amely összességében kb. 13%-os mérséklődést jelent az ötéves időszak egészét tekintve. 2010-ben a település CO2 kibocsátásának meghatározó része – kb. 83%-a – a lakóépületek energiafelhasználásához kapcsolódott, emellett az önkormányzati épületek 9%-kal, a közlekedési energiafelhasználás pedig kb. 5%-kal járultak hozzá a kibocsátásokhoz.
A SECAP keretében CO2 kibocsátás-csökkentési stratégia és akcióterv készült. 2030-ra a 2010-es kibocsátási értékhez képest – a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége általános elvárásaival összhangban – 40%-os kibocsátás-csökkentési cél került meghatározásra. E cél teljesülése esetén 2030-ban a város kibocsátása kb. 36 ezer tonna CO2 lesz, így a megtakarítás közel 24 ezer tonna CO2 a 2010-es kibocsátási értékhez képest. Kazincbarcika dekarbonizációs céljai összhangban állnak Borsod Abaúj-Zemplén megye klímastratégiájának dekarbonizációs céljaival, így a SECAP hozzájárul a megyei éghajlatpolitikai célok megvalósulásához is.
A kazincbarcikai SECAP mitigációs munkarészében összességében 18 db intézkedésre tettünk javaslatot. A legnagyobb arányú megtakarítás a földgáz, illetve a távhő fűtésű épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhő és a villamosenergia előállításban a megújuló energiahordozók részarányának növelésével, valamint a közvilágítás korszerűsítésével érhető el.
A kazincbarcikai SECAP éghajlati alkalmazkodási stratégiát és akciótervet is tartalmaz. Ennek kiindulópontja, hogy az átlaghőmérséklet növekedése a keleti országrészben, így Kazincbarcika környékén is meghaladja az országos átlagot, így az itt élő lakosság hőkomfortja az országos átlagnál erősebben fog csökkenni. A csapadékösszeg változása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében növekedést mutat, kiemelten a Sajó-völgyben akár több mint 10%-kal nőtt ez az érték, vagyis Kazincbarcika esetében a rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok számának emelkedése várható.
Kazincbarcika éghajlati alkalmazkodási és felkészülési céljai a következők: (1) Sérülékeny társadalmi csoportok felkészülése a hőhullámok okozta egészségügyi hatásokra; (2) Sérülékeny társadalmi csoportok alkalmazkodási képességének növelése a hőhullámok okozta egészségügyi hatásokhoz. (3) Környezetvédelmi infrastruktúra elemek alkalmazkodási képességének javítása és felkészülés a meredek hegyoldalakon az erózió okozta kártételek mérséklésére; (4) Felhagyott és jelenleg is aktív ipari területekről származó tovagyűrűző környezeti hatások és károk mérséklése. E célok elérése érdekében összességében 13 db alkalmazkodási intézkedést határoztunk meg, ezek több, mint fele a klímatudatossággal kapcsolatos szemléletformálást célozza.
A SECAP dokumentum átfogó finanszírozási tervet, szervezési ajánlásokat és monitoring tervet is tartalmaz.