A tanulmány kidolgozásának körülményei

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kezdeményezésre az Országgyűlés Hivatala „Tanulmányok készítése a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozásához (384/2009)‘ címmel 2009. decemberben nyílt közbeszerzési eljárást indított, többek között az agrár-és vidékstratégia irányainak kidolgozására és megalapozására a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembevételével. A közbeszerzési felhívásra az ENVIDéK konzorcium (témafelelősök: Dr. Pálvölgyi Tamás és Dr. Czira Tamás, szakértőként közreműködtek: Dr. Csete Mária, Dr. Czene Zsolt, Kiss Csaba, Dr. Kukely György, Rideg Adrienn, Szabó éva Enikő) pályázatot nyújtott be, melyet a Bíráló Bizottság több pályázó közül a legjobb ajánlatnak minősített. Az ENVIDéK konzorcium tevékenységét az Env-in-Cent Kft. koordinálta. A tanulmány főbb tartalmi elemeit már korábban bemutattuk itt.

A tanulmány – mely 2010. május közepére készült el –  a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáról szóló országgyűlési határozat-tervezet szakmai megalapozásához készült és nem helyettesítheti a fenntartható vidék- és agrárstratégia kormányzat általi kidolgozását és elfogadását. A szerzők reményei szerint azonban a tanulmány segítheti e stratégia-alkotási folyamatot.

A magyar vidék helyzetét meghatározó tényezők

Az agrárgazdaság eredeti és hagyományos – élelmiszertermelő és ellátó – funkciója mellett a vidék más, ‘nem importálható funkciói’ egyre nagyobb fontosságra tesznek szert, akárcsak a vidéki közjavak és az ezekhez kapcsolódó állami, közhatalmi funkciók átértékelése is. E szempontok nem választhatók el a vidéki környezet és társadalom állapotától, ahogyan a fenntartható agrár- és vidékfejlesztés kilátásaitól sem.

Rövidtávú jövőkép:
Fejlett falu – újjáéledő vidék” perspektívája

A fenntarthatóság környezeti szempontjainak érvényesülése nem választható el társadalmi krízis enyhítésétől (duális vidék társadalmat nem lehet elindítani a fenntarthatóság felé vezető úton), így ezen – már 3-8 éven belül elérhető – perspektíva a gazdasági krízis következtében fellépő agrárválság (jövedelemvesztés, munkahelyek megszűnése, hitelválság, elvándorlás stb.) enyhítésére irányul. Az agrárválságot felszámoló törekvéseknek olyan perspektívát kell felmutatniuk, amelyek erősítik a vidéki közösségek önállóságát (függetlenségét) és önfenntartó, önkezdeményező, önfejlesztő képességét. így javul a gazdálkodói életforma megbecsülése, a természet erőforrásaiból élők és a vidéki munka tisztelete, megfordul az elvándorlás, „divatba jön” az egészséges, minőségi hazai élelmiszer, elismert értékké válik az élelmiszer és ivóvíz önrendelkezés.

„Harmóniában a természettel – élő vidék” jövőkép   2030-ig

A magyar vidék jövője a természeti értékeink megőrzésén múlik, így távlatos jövőképének elsődleges rendező elve a társadalmi és ökológiai közérdekűség. A biztonságos élelmiszertermelést lehetővé tévő vegyszer-mentes termőföld, az egészséges ivóvíz, a táji értékeken és a sokféleségen alapuló ökoszisztéma-szolgáltatások tartósan a vidék élet létalapjait képezik. Ezért nemcsak fenntarthatósági, hanem nemzetstratégiai követelmény is, hogy e létalapok hasznosítása során elsődlegesnek kell tekinteni a hosszú távú közérdeket és másodlagosnak a gazdasági, piaci szempontokat.

Mit jelent a vidék fenntartható fejlődése?

A vidék fenntarthatóságának kiindulópontja a társadalmi és ökológiai közérdekűség. A vidék természeti erőforrásainak (táji, biológiai kulturális sokféleség, klíma, termőtalaj, víz) olyan tartamos, értékvédő gazdálkodását kell megvalósítani, ami lehetővé teszi a vidéken boldogulást anélkül, hogy e létalapok által biztosított ökológiai eltartó-képességet meghalódó módon növekedne a vidék gazdasága. A természeti tőke nem helyettesíthető más tőkejavakkal és a természeti tőke értéke időben nem csökkenhet.

úton a fenntarthatósághoz: emberközpontú, vidékfejlesztés

Lényeges, hogy az elhúzódó agrárválság közepette az emberközpontú, társadalmi elkötelezettségű vidékfejlesztésben következetesen érvényesítendő elsődleges alapelv a vidék megtartó ereje. Ahhoz, hogy a vidéki jólét és környezet minőségét megőrizzük és fejlesszük, szempontjai beépítendők minden olyan stratégiába, koncepcióba, tervbe, programba, amely kapcsolatban van a vidékfejlesztéssel.

Mit jelent a vidéki gazdaság fenntartható versenyképessége?

összességében a vidéki gazdasági tevékenység versenyképessége alatt a tartamos gazdasági tevékenység olyan formáját érjük, amely úgy képes magas szintű termelékenység, és munkaerő intenzitás mellett nagyobb hozzáadott értékű, magas feldolgozottságú terméket előállítani, hogy közben nem változtatja meg a tartamos gazdálkodás jellegét és formáját, és nem veszélyezteti a létalapokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy sem a fenntarthatóságot, sem a versenyképességet nem az üzemméret határozza meg, hanem a létalapok tartamos megőrzése.

Támogatási prioritások

1. prioritás: létalapok megóvása. Meg kell erősíteni a termőföld, a vízkészletek, az erdők és a természetvédelmi oltalom alatt álló területek tartósan közérdekű hasznosításának szabályozási, érdekeltségi és tulajdonosi hátterét. Az állami termőföldek használatában élvezzenek előnyt az életvitel- és hivatásszerűen gazdálkodó helybeliek.

2. prioritás: agroökológiai potenciálon alapuló tájgazdálkodás. Vissza kell térni a környezeti feltételek (klíma, talaj, víz, táj stb.) által meghatározott termelésre. A támogatásoknál feltételül kell szabni a komplex tájgazdálkodásnak megfelelő termelést.

3. prioritás: változatos vidéki gazdaság. A helyi és regionális piacokra értékesítő, magas feldolgozottságú, magasabb hozzáadott értékű gazdálkodást és feldolgozóipart kell preferálni. A mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok helyi energetikai hasznosítása élvezzen előnyt az energetikai ültetvények energiahordozóival szemben.

4.prioritás: alkalmazkodás és felkészülés az éghajlatváltozásra. Figyelembe kell venni az éghajlatváltozás hatásait, optimalizálni kell a szántóföldi, kertészeti, gyep- és legelőgazdálkodási tevékenységek arányát és preferálni kell a vízmegtartást elősegítő, fenntartható mezőgazdasági vízhasználatot.

5.prioritás: fókuszált támogatások. A támogatási rendszert a helyben hozzáadott érték alapján kell kialakítani. Be kell vezetni a rugalmas (akár csak egy-egy ágazatra, térben differenciáltan, akár egy-egy tenyészidőszakra) kialakított krízistámogatásokat.

6.prioritás: együttműködés és hálózatosodás Meg kell teremteni a gazdák, a kereskedelem, a feldolgozóipar és az állam közötti tartós és kiszámítható (pl. szerződéses fegyelmen, bizalmon egyaránt alapuló) üzleti kapcsolatok feltételeit.

Javaslatok, ajánlások

1. Javasoljuk átfogó Nemzeti Vidékstratégia kidolgozását, amely a területfejlesztés, a gazdaságfejlesztés és a vidékfejlesztés térségi szintű összehangolt tervezési és program alkotási rendszerének képezheti alapját. Ennek keretében:

javasoljuk, hogy a fejlődési pályák jelen tanulmányban bemutatott változatai alapján az átfogó Nemzeti Vidékstratégia kidolgozásának keretei között készüljenek konkrét időhorizontot, célállapotokat és indikátorokat tartalmazó részletes forgatókönyvek.

ki kell dolgozni egy területileg differenciált, „kívánatos” birtokszerkezeti jövőképet, melynek egy átfogó, alternatív megoldásokat felvázoló földpiaci elemzésen kell alapulnia. E jövőképnek figyelembe kell vennie többek között a területi különbségeket, a természeti viszonyokat, az ökoszisztéma szolgáltatásokat, a termőföld értékét, az agroökológiai potenciált, a KKV-k fejlesztési igényét.

készüljön el a Vidéki Szakképzés és Oktatásfejlesztés Akcióterve, valamit az agrár- és vidék kutatások koncepciója.

2. Javasoljuk integrált vízgazdálkodási és mezőgazdasági vízhasználati stratégia kidolgozását, amely a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés, a vízmegtartáson alapuló öntözés, valamint az aszály-, bel- és árvízvédelem szabályozási-, cél- és eszközrendszereit hangolja össze.

3. Egy átfogó nemzeti energiagazdálkodási koncepció keretében – kapcsolódva az Megújuló Energiahordozók Hasznosításának Cselekvési Tervéhez  és az átfogó Vidék stratégiához – ki kell dolgozni a Magyar Biomassza Stratégiát.

4. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és az Országos ökourizmus Fejlesztési Stratégia figyelembevételével készüljön el a vidék turisztikai erőforrásainak fenntartható hasznosítási koncepciója. E koncepciónak integrált célokat kell kitűznie a vidéki turizmus – jelenleg elkülönült – gazdaságfejlesztési, területfejlesztési és vidékfejlesztési támogatásaira.

5. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia irányozza elő egy Fenntartható Vidék Cselekvési Terv kidolgozását és rendszeres felülvizsgálatát, mely lehetővé teszi az ökológiai szemléletű szigorú fenntarthatóság felé történő fokozatos átmenet tervezését és nyomon követését.

6. Ki kell dolgozni az éghajlatváltozásra felkészülő, egyúttal karbon-szegény vidékfejlesztés szakmai programját, mintaprojektjeit, támogatási kritériumait az éghajlatváltozás hatásainak megelőzésére és mérséklésére.

7. A nemzeti otthon-teremtési és korszerűsítési törekvések keretében erős épületenergetikai hangsúllyal Falu-rekonstrukciós Program indítását javasoljuk.

8. Haladéktalanul meg kell kezdeni a felkészülést a területfejlesztési (Strukturális Alapok) és a vidékfejlesztési támogatások eljárási és lebonyolítási rendszereinek integrációjára. 

9. A létalapok megóvását, értékvédő, közérdekű hasznosítását nemcsak az agrár- és vidékfejlesztési politikában, hanem más ágazati és fejlesztési politikákban is következetesen, ellenőrizhető és monitorozható módon integrálni kell. A természeti létalapok tulajdonviszonyainak, üzemeltetésének is a közérdekűséget kell tükrözni.

10. Felül kell vizsgálni a jelenleg működő kistérségi szintű társulások – egymást részben átfedő – rendszerét (funkcionális-, intézményfenntartó kistérség, vidékfejlesztési kistérség, HACS, Leader kistérség, területfejlesztési társulások stb.). Hasonlóan az önkormányzatok és a vállalkozók közötti „településfejlesztési szerződések” mintájára, ki kell dolgozni a „térségfejlesztési szerződések” feltételeit.

11. Javasoljuk olyan átfogó adózási és támogatási rendszer kialakítását, amely az agrárgazdaságban és élelmiszeriparban valóban előnyben részesítené a természeti és környezetvédelmi szempontokat integráló beruházásokat, a környezetkímélő termelési technológiák kifejlesztését és alkalmazását.

12. Ki kell szélesíteni a hazai piacvédelem EU konform eszközeit. Fontos szerepe lehet a hazai piacvédelemben a minőségellenőrzési rendszernek, önkéntes minőségi védjegyeknek, amelynek lehetőségeit Magyarország nem kellően használta ki, így jelent meg az olcsó – ráadásul messziről szállított, így környezetileg sem fenntartható megoldást adó – külföldi tömegélelmiszer az áruházláncok, de még a kisebb élelmiszerboltok polcain is.

13. A közérdekű, értékvédő vidéki gazdálkodás és együttműködés feltétele a tartós közbizalom. Megítélésünk szerint a magyar vidék jövőjéről a gazdatársadalom, a feldolgozó-ipari és gazdálkodói érdekvédelmi szervezetek, a civil szervezetek, a tudományos élet és az agrár- és vidékfejlesztési igazgatás szereplői részvételével – széleskörű konzultációkkal megalapozott – közmegegyezésre, „társadalmi szerződésre” van szükség.

14. Az agrár- és vidékstratégia középpontjába a táji adottságokhoz alkalmazkodó, környezetkímélő módon előállított, minőségi termékeket és szolgáltatásokat kell állítani; fogyasztói tudatosítása is alapvető feladat.

15. újra nagyobb teret érdemes adni a termelők és fogyasztók közötti közvetlen értékesítésnek, ezt szemléletformálással, ösztönző eszközökkel is támogatni kell.

16. Az agrobiodiverzitás megőrzése érdekében szükséges a génbankok jelenlegi támogatásának felülvizsgálata, a támogatás mértékének növelése.

17. Javasoljuk a fajtajegyzék összeállításáról szóló jogszabályok felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy a táj- és helyi fajok hosszabb távon is fennmaradhassanak.

18. Javasoljuk az új vidékpolitika c. tanulmánykötetben olvasható a Kárpát-medence „gyógyhelytérképének” kidolgozására vonatkozó kezdeményezés támogatását és figyelembevételét a vidékfejlesztési programokban.

19. Az agrár- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos kutatásokban nemcsak a különböző technikai megoldásokat, tevékenység és termékfejlesztést szükséges támogatni, hanem támogatási prioritást kell biztosítani a fenntarthatósággal összefüggő társadalmi, természeti-környezeti alap- és alkalmazott kutatásokra, szabadalmakra is.

20. Az 1980-as évek elején kialakított – 7 nagytájat és 35 körzetet meghatározó – agroökológiai potenciál alapján célszerű áttekinteni és újra értékelni természeti adottságainkat, az ökoszisztéma-szolgáltatásainkat. Az értékelés során fokozott figyelmet kell fordítani kedvezőtlen éghajlati, vízgazdálkodási és ökológiai folyamatok figyelembe vételére.

21. Javasoljuk, hogy a nagyobb engedélyezésre váró biomassza erőműnél készüljön fenntarthatósági szemléletű térségi vizsgálati elemzés.

22. Javasoljuk, hogy a létalapok állapotát, készleteit, megújuló képességét érintő érintő – jelentős környezeti hatású – beruházások és fejlesztések (pl. energetikai célú ültetvények, öntözés-fejlesztés, mezőgazdasági nagyüzem létesítése stb.) környezetvédelmi engedélyeztetésének kötelező részét képezze az életciklus-elemzés.

23. Javasoljuk az ökológiai lábnyom számítás vidék-szempontú továbbfejlesztését, valamint a jövőbeli kapcsolódó fenntartható agrárgazdasági és vidékfejlesztési tevékenységek esetében annak alkalmazását.

24. Javasoljuk a Vidéki életminőség Index kidolgozását a fenntartható agrár- és vidékfejlesztés felé történő elmozdulás mérhetőségének elősegítése érdekében

a) Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások fenntarthatósági kritériumainak részletes meghatározása, beépítésük lehetőségei a pályázati rendszerekbe

b) A területfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés és a vidékfejlesztés program- és támogatás-szintű összehangolása.

c) útmutató és segédlet összeállítása a helyi fenntarthatósági programok (LA-21) és a vidékfejlesztési programok összehangolására

d) Az éghajlatváltozási sérülékenységen alapuló alkalmazkodási és felkészülési útmutató a vidékfejlesztési programokhoz

e) A mezőgazdasági alapú energiahordozók alkalmazásának fenntarthatósági kritériumai, beépítésük lehetőségei a pályázati rendszerekbe

f) A helyi vidékfejlesztés programokba a cigány kisebbség beilleszkedését segítő – változatos cél és eszközrendszerű – programozási segédlet kidolgozása